9.rész Barcelonai meglepetések

Martina Stoessel

Végre kimondhatom, hogy boldog vagyok! Jorge tegnap bebizonyította, hogy úgy szeret engem mint én tő. Azt az éjszakát sosem fogom elfelejteni. Sajnos, nem aludhatunk sokáig, mert Barcelonába utazunk, ami Jorge következő turné állomása. Már nagyon izgatott vagyok, hiszen most hallom majd először koncerten énekelni őt. Már nem a barátjaként leszek ott, hiszen hivatalosan is Jorge Blanco barátnője lettem. Jorge is boldog, ami örömmel tölt el. Sokáig gondolkodtam azon, hogy mit vegyek fel. Végül, egy rózsaszín pólót, egy virág mintás rövid nadrágot, és egy rózsaszín tornacipőt vettem fel. Felfogtam a hajamat és úgy vártam Jorgét, aki éppen zuhanyozott. Bevallom kedvem lett volna vele menni, de azért nem akartam semmit sem elsietni, hiszen csak most jöttünk össze. 

- Tinita nem hoznád be a ruhámat? - kiabálta a mosdóból.

- Ugye van törölközővel el vagy takarva, különben eszem ágában sincs bemenni.

- Nyugi van rajta törölköző! - felkaptam az ágy szélére félrerakott ruháját, majd hátrafelé lépkedve sikerült beérnem a fürdőbe. A kezébe nyomtam a ruhát, majd sietősen ott is hagytam. Muszáj volt közölnöm Mechivel, hogy mi történt tegnap. Ő már nagyban a reggelinél járt. Egy sötét rózsaszín ruhában volt, hozzá illő magas sarkúval és fekete fehér kockás blézerben. Pazar látványt nyújtott.

- Irigylem a stílusodat Lambre! - ültem le mellé és a kezembe vettem egy szelet pirítóst.

- Mint mindenki más. De miért vagy ennyire boldog?

- Találd ki, hogy ki lett Jorge Blanco barátnője?

- Ugye nem? Te komolyan összejöttél azzal a tetűvel? Azok után ahogy tegnap viselkedett veled?

- Tegnap bevallotta, hogy szeret és nem fog engem soha kiengedni a karjai közül. El tudod ezt hinni Mechi? Már nem egy álomvilágban élek, ez már a valóság. Jorge Blanco a pasim! Egyébként hol vannak a többiek? Lassan indulnunk kellene.

- Alba Candeval, meg Facundoval próbálják megjavítani a zárat, amit tönkretettek, a bátyád Lodoval tölti az ideje minden percét, ami kicsit beteges, Damien pedig azzal az ostoba Macarenaval flörtöl - csapott egyet az asztalra, akkorát, hogy az egyik pirítós lerepült az asztalról egyenesen a földre.

- Szerintem kicsit óvatosabban a kezeddel, különben nem lesz mit reggeliznünk - nevettem és a szemeimmel elkezdtem keresni Jorgét. Szerencsére megtaláltam, épp a telefonját ütögette.

- Óvatosan a végén még tönkreteszed - sétáltam oda hozzá, és hátulról átöleltem.

- Nem tudom elérni az ügynökömet, szóval gázban vagyok. Egyébként meg, tényleg annyira sietős volt távozni a szobából, vagy csak megijedtél, hogy megint meztelenül kell láss engem?

- Hát izé én csak tudod, hogy - alig bírtam egy értelmes szót kinyögni, az arcom meg olyan vörös lett mint a paradicsom. Hiába ez a Jorge Blanco hatás.

- Hé nyugi csak vicceltem. Egyébként bocs, hogy tegnap lemondtam a mozit, csak nagyon ideges voltam. De ma kárpótolni akarlak, szóval Barcelonában lesz egy kis meglepetésem csak neked.

- Ez tetszik, és miféle meglepetésről van szó?

- Ha elmondanám, akkor már nem lenne az. Inkább menjünk, mert a végén még itt hagynak minket - összekulcsolta a kezemet a sajátjával és úgy mentünk a többiekhez.

 - Nézzenek oda új páros született? - kérdezte Facu és lepacsizott Jorgéval.

- Ki engedte meg neked, hogy a húgommal járj? - kérdezte mérgesen Diego, de Lodo leállította.

- Hé te se kértél engedélyt, hogy velem jár, szóval nyugi van morgó - nevetett és egy puszit nyomott a bátyám arcára. Bezzeg ettől már rögtön elfelejtette, hogy létezem és ezután már csak Lodora koncentrált. Miután mindenki megérkezett, beszálltunk a buszba és indultunk tovább. Én természetesen Jorge mellett ültem, és próbáltam őt a meglepetésemről faggatni.

- Na áruld már el mire készülsz. Nagyon kíváncsivá tettél engem.

- Már mondtam, hogy meglepetés. Remélem tisztában van a fogalmával Stoessel kisasszony, vagys Blanco asszony.
- Tessék? - azt mondtad nekem Blanco asszony?
- Vagyis, hogy majd egyszer talán az leszel - nagyon zavarban volt. Nem értettem, miért szólított engem Blanco asszonynak, de bevallom, hogy jól esett. Most sokkal hamarabb megérkeztünk, mint azt vártuk. A szálloda, is sokkal nagyobb volt. Mint egy kisebb palota. Mindenki a párjával kapott szobát, ezért Mechi kénytelen volt Candeval aludni, mivel Jorge foglalt le nekünk egy szobát. Már alig vártam, a ma estét nem is bírtam kivárni. A lányokkal úgy döntöttünk, előtte elmegyünk vásárolni is. Mechi és Maca, azonban az egész út során vitáztak. Hiába, Mechi még nincs túl Damienen, amit Maca is kiszúrt, és ez egyáltalán nem tetszik neki. Remélem megbékélnek egymással, és nem lesz közöttük sokáig vita. Az utunkról, persze néhány képet is készítettünk.

@TiniStoessel: Legjobb barátnőmmel@MechiLambre

@MechiLambre: Kis szépség@LodoComello

Nagyon szuper volt a csajokkal a vásárlás. Boldog voltam, de még mindig furdalt a kíváncsiság, hogy vajon mit tartogat számomra Jorge. Azt már tudom, ha akar nagyon meg tud engem lepni, ezt tegnap be is bizonyította nekem. A vásárlással töltött órák, nagyon hamar elteltek. Cande felajánlotta, hogy menjünk karaokézni, de mivel nekem randim volt, ezért muszáj volt visszautasítanom. A lányok megértették, hogy nem várakoztathatom meg Jorgét, szóval elengedtek. Én sietősen visszamentem a szállodába, hogy időben elkészülhessek. Felfogtam a hajamat, felvettem egy mályvaszínű felsőt, színben passzoló nadrágot és magassarkút. Felvettem az anyukámtól kapott láncomat és a táskámat, majd a szálloda előtt vártam Jorgéra.

- Nahát milyen csinos valaki! - mikor megfordultam, megláttam,. ahogy Jorge áll velem szemben. Igaz kicsit túlságosan is ki volt öltözve. Öltöny, ing stb.

- Te is nagyon jól nézel ki. Többször kéne így öltözködnöd.

- Akkor mehetünk? - kérdezte és felém nyújtotta a kezét. Én belekaroltam és már indultunk is. Először egy étterembe vitt el. Megkóstoltuk, a tipikus spanyol ételeket, és még hegedűs kíséretünk is volt. Minden annyira csodás volt. Ez után sétálni mentünk a tengerpartra, ahol észrevettem, hogy Jorge kezd egyre feszültebb lenni.

- Minden rendben van? - kérdeztem és kicsit jobban kapaszkodtam a karjába.

- Persze miből gondolod, hogy nem?

- Abból, hogy lever a víz. csak nem izgulsz valami miatt? Köze van a meglepetésemhez?

- Igen egy kicsit köze van hozzá, de ne aggódj nem fogok összeesni, ennyivel nem úszod meg - olyan csodálatos dolog vele lenni. Tudni, hogy a szíve az enyém és senki másé. Örökké ebben a pillanatban akartam élni. A nap már kezdett lenyugodni, egy picit a szél is feltámadt, de szerencsére ez sem rontotta el a randinkat.

- Na jó most jött el az a rész, amikor be kell csuknod a szemedet.

- Mégis minek csukjam be?

- Mert ha nem, akkor nem kapod meg a meglepetésedet drágám - nevetett, mire én olyan gyorsan hunytam be a szememet, amilyen gyorsan csak tudtam. Jorge megfogta a vállaimat és úgy vezetett engem. Kicsit paráztam, hogy miféle meglepetést talált ki nekem.

- Most már kinyithatod a szemedet! - én lassan kinyitottam őket, majd a legcsodásabb látvány tárult elém. A homokra rózsaszirmok voltak szórva, amik szív alakot formáztak, gyertyák világították meg az egész partot. Olyan volt, mint egy igazi tündérmesében. Teljesen elállt a lélegzetem.

- Na tetszik? - kérdezte tőlem és maga felé fordított.

- Igen nagyon, csodálatos meglepetés.

- Ez még nem a meglepetés, csak a hangulathoz kellett - biggyesztette le a száját, mire én egy mire készülsz pillantást vetettem rá. Most már tényleg nem tudom, hogy mire készülhet.

- Akkor mégis mit találtál ki Jorge? Bevallom már nem értek semmit sem.

- Tudod, kicsit izgultam hiszen még csak tegnap jöttünk össze, de ezzel nem várhattam tovább

- Mégis mivel nem várhattál? - kérdeztem, mire Jorge letérdelt elém. A szívem kihagyott pár ütemet és bevillant a buszon elejtett Blanco asszony megjegyzése. Belenyúlt az öltönyének a zsebébe, és előhúzott, egy apró vörös dobozkát. Felnyitotta, és megláttam egy csodaszép gyémánt gyűrűt. Teljesen elállt a lélegzetem, ha most kellett volna meghalnom örömmel tettem volna.

- Martina Stoessel lennél a feleségem? - kérdezte, a szemeimbe pedig könnyek szöktek.

- Igen Jorge persze, hogy leszek a feleséged! - felhúztam a földről, és megöleltem. A könnyeim, már folytak le az arcomról, és hevesebben vettem a levegőt. Szavakkal nem tudtam volna elmondani mennyire boldog voltam. Én voltam a legboldogabb lány az egész világon. Ennél szebb ajándékot nem is kaphattam volna.

- Boldog vagyok, hogy igent mondtál annak ellenére, hogy csak egy napja vagyunk egy pár.
- Igent mondtam, mert szeretlek és mert veled akarom leélni az életemet Jorge Blanco. Ennél szebb ajándékot nem is adhattál volna.
- Mi lenne, ha visszamennénk a szállodába? Kezd itt hűvös lenni és nem akarom, hogy megfázz - én bólintottam egyet, majd lassan hazasétáltunk. Olyan boldog voltam, mint még soha.

Jorge Blanco.

Meg volt az okom arra, miért most tettem meg ezt a lépést. Igaz ezt rajtam kívül csak Facu tudja és senki más. Nem szeretném, ha ez a hír Tini fülébe jut, az egy életre összetöri.

- Miért kellett ezt tenned vele Jorge? - kérdezte Facu a hátam mögött, én pedig megfordultam.

- Ez az egyetlen amit tehettem, hogy boldognak lássam.

- Igen és abba belegondoltál mi lesz ha megtudja?

- El fogom neki mondani, amikor itt lesz az ideje. Addig had legyen boldog.

- Na és az esküvő után akarod közölni vele, hogy rákos vagy és nem akarod kezeltetni magadat?

Folytatjuk